Gaali Zoltán: A székely ősvárak története, mondája és legendája c. művében (első kiadása 1938.) így ír Szász-Zsombor váráról:

Zsombor Kőhalomszék határfaluja, hol még magyar keblek dobognak. A falut magyar lutheránusok lakják, kik bár a szászos népviseletet és építési módot elsajátították, de azért nemzetiségüket és azzal hazafias érzelmeiket hűen megőrizték. Zsombor vára a falu mellett északra fekvő önállóan kimagasló hegy tetejéz koronázza. Ezen minden oldalról kerekded, meredeken lehanyatló hegynek csekély terjedelmű fennsíkját egészen elfoglalja a távolból látható ódon vár. Ezen a még most is meglehetősen ép állapotban lévő vár jelentéktelen nagyságú, 50 lépés átmérőjű ötszög udvarát magas fogrovátkás és lőréses falak környezik. Északi oldalán belül nyitott kis bástya szökel ki a falak vonalából. Délnyugati szögletén egy magas négyszögbástya emelkedik fel, melynek sokkal régibb kinézése van, mint a vár többi falainak. Ezen főbástyához van támasztva a vár emeletes épülélete, melynek alsó osztályába szűk vaspántos várkapu egyedüli bejárata a fekvésénél fogva erős várnak. A vár délkeleti szögletéről gyönyörű panoráma tárul elénk. E várról semmi adatunk nincsen, még építési korát sem tudjuk biztosan meghatározni. Egyéb okmányok hiányában, e vár és falu alapítására és történetére némi világosságot derít a zsombori levéltárban található kézirat, melyet szószerint adunk:

Megjegyzés: Ebből a szövegből egy szó sem (!) eredeti.
Erről bárki meggyőződhet, ha elolvassa az Orbán Balázs idézetet (1864). Itt megtalálható a fent említett kézirat is.

Hírek, újdonságok