A Brassói lapok 1995. augusztus 4-10.-i (6. évf. 291.) számának
6. oldalán megjelent cikk a táborról

Székelyzsombor - nyári tábor

Székelyzsomboron, Brassó és Hargita megye határán 3 éve táboroznak az Áprily Lajos Középiskola és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai.

A zsombori tábor első turnusa immár lejárt. A programra nem lehet panaszkodni, hisz igazán dús volt és változatos. Voltunk a Medve-tónál, a Szent-Anna tónál, Udvarhelyen, Farkaslakán (Tamási Áron emlékház és síremlék), Korondon, Rákoson, Vargyason (Dániel-kastély, a festő Sütő család), a tömösi emlékműnél, Segesváron, Fehéregyházán (Petőfi-emlékmű), és természetesen Brassóban is. Nem maradhatott el a hegymászás sem, budapesti vendégeinknek a Nagykőhavast is megmutattuk, a Hétlétrán másztunk fel.

Talán az egyetlen kifogásolnivaló az, hogy legtöbbször hiányzott egy hozzáértő vezető, aki ismertesse a meglátogatott hely jelentőségeit.

Előadások is voltak, például Zsomborról. Bokor Katalin magyar szakos tanárnő által szervezett irodalmi kerekasztalon Cortazár novelláiról beszélgettünk, de sajnos a szándék kudarcot vallott, mivel a legtöbb táborozót egyáltalán nem érdekelte az irodalom.

Megtanulhattunk szőni és kenyeret sütni is. a "házalás" abból állott, hogy kérdőívvel egészségügyi kutatást folytattunk a faluban, ahol nincs orvos! Így néhány órára betekinthettünk a falu lakóinak életébe, és jól esett kedvességük, no meg a sok finomság, amellyel megkínáltak.

Nem repül itt sült galamb...

Föltettem néhány kérdést a táborozóknak: Mi a véleményed a táborról? Hogy érzed itt magad? Milyen a társaság? Meg vagy-e elégedve a programmal? Sikerült-e betekintened a falusiak életébe?

- Fantasztikus, soha nem jártam ilyen helyen. (Bence - Berzsenyi)

- A falusiak elég nyíltak, házaláskor kedvesek voltak, de azt hiszem, mégsem mondtak el mindent. Egyesek meg is kínáltak. Sokan meghívtak, hogy még látogassunk el. Azáltal nyertünk betekintést a falu életébe, hogy dolgoztunk, hisz a tábor bőven adott erre lehetőséget. Furcsa, hogy itt még a vizet is hordani kell. Még azt sem igazán értjük, hogy itt hogyan fürödnek. Szerintünk az itteni élet nehéz. Még a gyerekeknek is nehéz és unalmas lehet, hisz mezőre járnak, keményen dolgoznak; nekünk otthon, ha el kell menni kenyérért vagy esetleg kivisszük a szemetet, az is soknak tűnik. (Enikő, Kinga, Ildikó - Áprily)

- A tábori program változatos és érdekes, persze az nincs ínyemre, amikor néha megszólítanak, hogy a tábori törvény szerint engedelmeskedni kell a felsőbb parancsnak és részt kell venni olyan társasjátékban vagy vállalkozásban, amihez semmi kedvem. Tetszik nekem Székelyzsombor, az emberek igazságszeretete, nyíltsága és becsületessége. A csütörtöki kenyérsütés tényleg jó volt, valami teljesen újat tapasztaltam: a létfenntartás egyik alaptermékének létrejöttét primitív körülmények között. Elgondolkoztatott, és rájöttem, hogy nekünk tényleg túlságosan is berepül a sült galamb a szánkba, anélkül, hogy a kisujjunkat is mozdítanánk érte. (Magda - Áprily)

- Legnagyobb sajnálatomra a budapesti és brassói diákok nem barátkoztak úgy össze, mint előző években, bár az idén szép dolgokat műveltünk. Minden szép és jó volt, fegyelem is volt, ennek ellenére a kapcsolatteremtés nem sikerült. 

A tábor tulajdonképpen része kíván lenni a falunak, hogy a falusiak számíthassanak a diákokra. Be szeretnénk kapcsolódni a falu életébe, nem mint az idén, amikor úgy voltunk, mint egy idegen test. (Bálint Ferenc tanár)

- '90-ben, az Áprily Középiskola újjáalakulásakor született meg a nyári tábor ötlete, Bálint Ferenccel közösen találtuk ki. Nehéz megfogalmazni, hogy mit is jelent a zsombori tábor a berzsenyisek számára, de mostanra a Berzsenyi két tábora közül ez az, amelyik már teljesen hagyományos. Abban különbözik a többi tábortól, hogy itt tényleg dolgozni kell, tehát az erőfeszítés is nagyobb, több feladat vár a diákokra!

Jó ez a tábor, mert kitekintés lehet a budapesti városi világból, amelyben a berzsenyis diákok élnek és felnőnek. Nagy lehetőség ez a magyarországi és erdélyi fiatalok barátkozására, ismerkedésére is.

Sokat köszönhetünk a falubelieknek, Kunos Lajos lelkésznek és minden segítőkész embernek, hisz nélkülük nem jöhetne létre egy ilyen tábor. (Fenyő D. György - szervező tanár - Berzsenyi)