A székelyzsombori nemzetközi nyári diáktábor egyre ismertebbé válik határon innen és túl. Székelyzsombor Erdély délkeleti csücskében, Brassó megyében, az egykori Szászföld (Terra saxonum) és a Székelyföld (Terra siculorum) határán fekszik a Kis Homoród mentén, a Rika-hegység aljában. Első hiteles említése 1453-ból maradt ránk. Azt, aki először jár Székelyzsomboron, leginkább a település épületeinek sajátos külseje ragadja meg, magas, barokkcirádás oromfalú, szász típusú kőházai, valamint a fenyves kanyargó ösvényének magaslatán a parasztvár. Itt vertek először tábort a barátság tégláiból két ország két iskolájának és a hozzájuk csatlakozó más országok fiataljai, diákjai.

Táborverők, táborépítők

    Mert ugye volt egy Európa keleti felet nem éppen rengető esemény 1989 decemberében. Az események során megnyíltak, könnyebben járhatóvá váltak az országhatárok. A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai segélyszállítmánnyal indultak Erdély felé, Brassó felé könyvekkel, számítógépekkel és egyebekkel. A diákcsoport vezetője, Fenyő D. György tanár Bálint Ferencnél, az Áprily Lajos Középiskola tanáránál talált szállásra. Mit tehet az ismerkedés után ilyen esetben két fiatal, lelkes tanár? Álmokat sző, közösén megvalósíthatót ismerkedésről, barátságról, közös együttműködésről. Megszületett a két iskola közötti szervezett találkozások gondolata, hasznos, közös kirándulások közösségi tevékenységgel. Bálint Ferenc ismerte a Brassóhoz közeli alsórákosi vár romos helyzetét. Így kezdték először 1992-ben az alsórákosi vár körüli munkálatokhoz. Rövidesen kiderült az első nyár utáni, hogy ez a munka meghaladja erőiket, és egyébként is a vár restaurálásával, a megfelelő anyagi alap megteremtésével az Országos Műemlékvédő Bizottság szakemberei kezdtek foglalkozni. Így került sorra a következő esztendőben a szomszédos Székelyzsomborban az ugyancsak romos parasztvár körüli munka. Erről kérdeztük először Fenyő D. Györgyöt, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárát.

- Miután a gyermekek már meglátogatták egymást, megismerkedtek Budapesten, Brassóban is, megízlelték a tartalmas közös munka varázsát, elindultunk Brassó-Székelyzsombor felé 1993-ban. A diáktábor fele berzsenyis, fele áprilys fiatal volt, de hozzánk került meghívásomra a budapesti építészeti egyetem néhány hallgatója, majd a székelyzsombori helyi egyház kapcsolatai révén holland fiatalok is. És elkezdtük a munkát. Ezt folytatjuk már ötödik esztendeje minden évben, nem csökkenő lelkesedéssel, ami azért is különösen említésre méltó, mert a mi fiataljaink fizetnek, hogy ott lehessenek a nyári táborban, hogy dolgozhassanak, és azért is, hogy együtt lehessenek. Megvettünk egy eredeti szász parasztházat romos állapotban, amit most restaurálunk, természetesen jelentős anyagi segítséggel. A várat és párhuzamosan a házat, távlati terv szerint közösségi házunkat Zsanda Zsolt, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal műépítésze tervezi. 

A továbbiakban Bálint Ferenctől, a fő táborverőtől kérdezősködünk, aki csodálatos energiával vetette bele magát ebbe a munkába is, tanári, a helyi tévé főszerkesztői mivoltában. 

- Úgy akartuk ezt a tábort megszervezni, hogy ne vendégként, kíváncsi és kíváncsiskodó idegenként, a "falu nyakán élősködőkként" éljük a tábor életét, hanem illeszkedjünk be harmonikusan a falu életébe, velük együtt lakjunk a faluban, ugyanolyan házban. Közben felmértük a régi temetőt, új temetőkapu-oszlopot állítottunk, felmértük a község egészségügyi állapotát, foglalkoztunk az óvódásokkal, s megannyi egyéb építészeti, rendezési ügyben vettünk részt. A külföldi diákok megismerték a székely falu életét, a kisebbségi gondokat életközelből. Rengeteg élményt gyűjtöttek, kezdve a kenyérsütéstől a kürtőskalácsig. Ma már várnak bennünket a faluba, ha jön a nyár, a diákok pedig várják a nyarat, hogy indulhassanak Székelyzsomborra. Ha elkészül a közösségi ház a mostani lakóházunkból, ott lesz állandó szaktábor, előadóterem, falumúzeum, vendégház. Úgy akarjuk átalakítani, hogy a falunak is alkalmas legyen akár színjátszásra, de előadásokra és egyebekre is. A székelyzsomboriak érzik, hogy csak jót jelentünk a falunak. Ezt mondja lelkes, helyi támogatónk, Kunos Lajos evangélikus lelkész is, de ezt halljuk az ottani építkezés vezetőjétől, Szász Csaba villanyszerelő-építőtől, Székelyzsombor szülöttjétől. S az eddig több száz táborozó diáknak örök élmény az ottani életformával való találkozás a vízhúzástól a kenyérsütésig, egyben megélése a székely falu életének.

Váradi Mária

Hírek, újdonságok