Keresztyén nevelés
Neveljétek őket az Úr tanítása szerint... (Efézus 6:4.)
A Holland-Magyar Oktatásközvetítő Központ családi, gyülekezeti és iskolai időszaki lapja
1994. május-október | 48 oldalas összevont szám | II. évfolyam 3-5. szám |
A lap 44. oldalán lévő cikk a táborról:
KERESZTYÉN NEVELÉS 94/3-5
Beszámoló egy táborról
A tábor egyik legizgalmasabb kísérlete és legnagyobb teljesítménye az volt, hogy megpróbált bekapcsolódni a falu életébe. Több olyan munkát is elvégeztek a táborozók, aminek - remélik - közvetlen hasznát veszi. Így rendbe rakták a zsombori iskola tornatermét, kijavították az iskola kapuját, felújították a temetőlépcsőt, korlátot és kaput, kitakarították a közösgazdaság egy épületét és udvarát, kifestették a kultúrház mellékhelyiségét, segítettek a malomban.
Talán mindezeknél jelentősebb volt, hogy a vasárnapi evangélikus istentiszteleten, annak részeként, műsort adtak a falu lakosainak. A brassói gimnazisták Grimasz színjátszó csoportja rövid versösszeállítást adott elő Szilágyi Domokos műveiből. A táborlakókból alakult kamarakórus néhány szép régi egyházi dalt énekelt. A siker csöndes volt, méltó a vasárnap ünnepi alkalmához, az istentisztelethez.
A falu nagyon sokat tett a táborért. Az asszonyok hozták a tejet, tojást, lisztet az ellátáshoz, a kürtőskalács sütésénél segítettek, a férfiak adták kölcsön a szerszámokat. A tábor használta a falu iskoláját és kultúrházát, egy helybéli néni irányította a főzést, és sokan segítettek neki. Az evangélikus lelkész szervezte nagy szeretettel a tábor életét.
A diákok délelőttönként dolgoztak, délutánonként és esténként különféle programokon vettek részt, többször kirándultak (Segesvárra, Kézdivásárhelyre, a Szent Anna tóhoz, stb.). Mindenekelőtt pedig megismerkedtek egy falu életével, sokat beszélgettek egymással. Ha a magyarországi diákok szemszögéből tekintjük a tábort, akkor ők közelről láthatták a kisebbségi lét mindennapjait. Megismerkedhettek egy náluk anyagilag sokkal szegényebb életformával. Munkát végeztek nap, mint nap, érezhették a fizikai munka kínjait és örömeit. Talán érzékenyebbek lettek egy, az övéktől teljesen eltérő életforma iránt.
Hogy mi lesz a ház jövőbeli sorsa? Az építkezők tele vannak tervekkel. Egy évenkénti ifjúsági tábor kap benne helyet. Talán fel lehet fejleszteni úgy, hogy amatőr színjátszók rendszeres fesztiválját, tapasztalatcseréjét is meg lehessen itt rendezni. Magyarországi és erdélyi fiatalok évenkénti találkozóhelyévé válik. Egyik termét be lehetne rendezni falumúzeumnak. Ám, hogy lesz-e pénz jövőre, lesz-e nyersanyag, szakember, sikerül-e vizet szerezni egy tábor rendszeres megszervezéséhez, mindezt még nem lehet tudni. Ami bizonyos: az építészek elkészítik a vár terveit, a két iskola megszervezi jövőre is a tábort, a falu támogatja a diákokat. Jó lenne, ha ez elég lenne. Többek lennénk egy rendszeres találkozóhellyel, ahogy már tavaly többek lettünk egy várral, idén többek lettünk egy táborral.
Székelyzsombor egészen kicsi falu Erdélyben, Brassó megyében. Az útikönyvek nem jelölik, vendégek, turisták ritkán keresik fel. Lakossága alig egyharmadára csökkent az elmúlt évtizedekben, több elhagyott ház kezd már összedőlni. Van egy nevezetes szülötte a falunak, Nyírő József író, van egy gyönyörű utcaképe, 150-200 éves, műemléki értékű parasztházakkal, van egy vára az úgynevezett várdomb tetején. Szegényes, kedves parasztváracska, arra szolgált, hogy a falu lakosainak legyen hová menekülniük a rájuk törő csapatok elől. Eredetéről alig tudunk valamit, a történeti források elvétve említik, a műemléki nyilvántartásokban csak állítólag szerepel.
Ennek a várnak a megmentésére, kitakarítására, felújítására vállalkozott egy diáktábor 1993. júliusában. A 70 résztvevő felerészben Brassóból, felerészben Budapestről érkezett. A brassóiak a három éve újjáalakult, magyar tannyelvű Áprily Lajos Líceum diákjai, a budapestiek a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulói, akikhez hat építészhallgató csatlakozott.
A két iskola találkozásának több éves hagyománya van immár. 1991 nyarán egy ugyanilyen közös tábor volt Alsórákoson, az ottani gyönyörű várkastély felújítására. Azt a várat ugyanennek a két iskolának a diákjai (sőt, részben ugyanazok) mentették meg akkor a pusztulástól, azóta pedig a román műemléki felügyelőség által adott pénzekből elkezdték feltárni és újjáépíteni, Brassóban pedig egy alapítvány létesült a vár további sorsát rendezendő. Volt 1992 nyarán egy tábor Brassóban, amikor a diákok bejárták a környéket, a Barcaságot, Székelyföldet. Volt 1992 és 1993 tavaszán két budapesti kirándulás, amelyek során az erdélyi gyerekek a Berzsenyi gimnázium diákjainak vendégeiként megnézték Budapestet és néhány vidéki várost, és bepillantottak a magyarországi diákok életébe, a mai magyar kultúrába, mindennapokba.
Az idei, 1994-es nyári tábornak különleges jelentőséget adott, hogy - holland egyházi segítséggel - sikerült egy gyönyörű, régi parasztportát szerezni a tábor céljaira. A székelyzsombori evangélikus egyházközség (a falu zömében evangélikus), a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium és a brassói Áprily Lajos Líceum közösen használja majd az épületet, együtt is vállalkoztak a helyreállítására.
Az idei táborozás ideje alatt kitakarították az épületet a pincéktől a padlásokig, árkokat ástak a víz levezetésére, kijavították a tető egy részét, az építészhallgatók pedig felmérték az épületet.
Fenyő D. György