Nyári munkatábor Székelyzsomboron (1.rész)

Romániai Magyar Szó, 2000. augusztus 4.

Ritka az olyan székely falu, mint Székelyzsombor. Az aszfaltozott út utolsó települése, Brassó megyében, az egykori Székelyföld (Terra Siculorum) és Szászföld (Terra Saxonum) határán fekszik, első írásos emléke 1453-ból maradt fenn. A faluból a múlt században telepített fenyvesen át ösvény vezet a Várhegyre, a csúcson található Zsombori várba. A vár építését illetően nincs pontos adat, feltételezések szerint a 13. század második felében épült. A faluban mezőgazdaságból és állattenyésztésből élnek az emberek. Legnagyobb örömükre szolgálna az állandó buszjárat beindítása, amely többek közt biztosítaná a gyerekek könnyebb eljutását a közép- és felsőiskolába. A gondok ellenére Székelyzsombor, a vár, az évente itt megszervezett diáktábor történetét, sok szép fényképpel együtt megtalálhatjuk már az interneten is. A www.nexus.hu/szekelyzsombor honoldalt a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai hozták létre, a Zsombori munkatábor egykori táborozói. A tábor születése, léte Bálint Ferenc és Fenyő D. György, a brassói Áprily Lajos Középiskola, illetve a magyarországi Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárainak köszönhető. Évről-évre nyáron egy hónapra idegenek lepik meg az 1813-ban épült Zólya-házat, magyarországi, pozsonyi, szlovákiai, holland, valamint brassói magyar és román diákok. Jönnek házat építeni, s alig észrevehetően az újraépülő műemlékház mellett közösség kovácsolódik, emberi kapcsolatok fonódnak, szerelmek szövődnek.

Elsőként Kunos Lajos evangélikus lelkészt kérdeztük meg, hogyan fogadják a falusiak ezt a tábort, örülnek-e vagy sem, büszkék-e arra, hogy falujuk ilyen kiváltságban részesül?

- Annyira megszokták az emberek ezt a tábort, hogy már teljesen hozzátartozik a falu képéhez. Természetesen, mint minden falukapcsolatban vannak jó és rossz oldalak. Jó az, hogy megvásárolták ezt a házat, és megtartják a faluközösségnek. Rossz az, hogy nem alakult ki a táborozó és a helybeli diákok közt egy igazi kapcsolat. Ilyen tekintetben jobb volt, hogy a Berzsenyi gimnázium diákjait a nyáron családoknál szállásoltuk el. Szerintem a csend, az egészséges környezet, az itt kötődő barátságok vonzzák a diákokat. Úgy érzem, a falu örül, hogy itt van ez a munkatábor. Ha kiépül ez a központ, akkor bizonyára jobban felfigyelnek mások is. Sokkal több ember viszi el Székelyzsombor hírét, majd egyre többen térnek vissza.

- Lehetne ez egy körvonalazódó faluturizmus kezdete?

- Igen, lehetne. Mi is hibásak vagyunk, hogy ez nem alakult még ki. Az is igaz, hogy országunk törvénykezése sem könnyíti túlságosan a faluturizmus kibontakozását.

Bálint Ferenc, az Áprily Lajos Líceum tanára, a Transilvania televízió magyar műsorának főszerkesztője a következőket mondotta lapunknak a táborról:

- 1991-től működik a Berzsenyi-Áprily közös táborozás, Alsórákoson kezdtük, az ottani Bethlen-kastélyt kitakarítottuk. Erre felfigyelt az RMDSZ, kijárták az útját, hogy támogatást kapjanak a Műemlékvédő Egyesülettől. Elkezdték a vár restaurálását, s a következő évben minket már közel sem engedtek. Azt mondták, hogy ők elvégeznek mindent a mi ingyen felajánlott segítségünk nélkül is. Már szívünkhöz nőtt a vár, de emiatt egy évig nem táborozhattunk itt, csupán kirándulhattunk Brassóban és környékén. 1993-ban tudtuk meg, hogy Székelyzsomboron is van egy vár. Eljöttünk ide, kitakarítottuk a várat, újrafödtük, kaput csináltattunk. Sajnos utóbbit ellopták. 1994-ben Holland egyházi segéllyel vásároltunk egy parasztportát, azóta azon munkálkodunk, hogy üzemképessé tegyük, ugyanis egy nyári táborhelyet szeretnénk kialakítani. Többnyire kétkezi munkánkkal, kevés pénzből, szakemberek irányításával. Tetőszerkezetet cserélünk, gerendázunk. Lassan dolgozgatva, szórakozva építjük ezt a tábort.

Kezdetben fele-fele arányban jöttek magyarországiak és brassóiak. Jó volt ez, mert a hét közepén bemehettünk Brassóba, bemutathattuk városunkat a vendégeknek, megfürdethettük őket. Az évek teltek, s a brassói gyerekek egyre kevésbé érdeklődnek a zsombori tábor iránt Nem tudom pontosan, hogy miért van ez.

Mikor először jöttünk ide, a falu szívvel- lélekkel a tábor köré gyűlt. Az istentiszteleten is kihirdették, jön a tábor, mindenki, aki teheti támogassa. Utána volt egy nézeteltérés, amit egy diszkó megrendezése váltott ki. A falu és a tábor fiataljai nem tudtak megegyezni abban, hogy mit is kellene táncolni. Azóta a falutól lassan semmit sem kapunk. Szerettük volna, ha a falusiak éreznék, hogy mi itt vagyunk, számíthatnak ránk. Vállaltunk mezei munkát, répát kapáltunk, szénát hordtunk annak, aki erre kért bennünket. A faluban egészségügyi felmérést végeztünk, a 310 házszámot leltárba vettük, megtudtuk ki milyen betegségben szenved. A falu vezetőségének az volt a terve, hogy egy orvosi rendelőt indít, legalább egy aszisztenssel. Annak a felmérésnek az eredményeit mi leadtuk a vezetőségnek, a rendelő még mai napig nem nyílt meg. Temetőkaput állítottunk, mert 15 évig le volt törve, feltérképeztük a temetőt, színházi előadásokat tartottunk a falunak. Szeretnénk nyaranta bekapcsolódni a falu életébe.

Vegyes házasság még nem született, de tudtommal, Magyarországon már két, Székelyzsomboron megismerkedett fiatal pár is él. Vannak olyan tartós kapcsolatok, amelyek már évek óta kialakultak, az akkori középiskolások már egyetemet végeztek, de az ismerettségek ma is tartják. Két éven át támogatott a Holland Baurden Alapítvány. Román és holland egyetemisták is voltak a táborban. Mindig megtaláltuk a közös nyelvet, mindenki nagy élménnyel távozott a táborból. Speciális ez a tábor, mert munkatábor.

- Miért nevezik munkatábornak, nem riasztja el az elnevezés a diákokat?

- Azért, mert elsősorban dolgozni jövünk. De ez a munka nem hajcsár-munka. Van két lapát, egy rakás föld, amelyet a táborlakók együtt, beszélgetés közben lapátolgatnak. Nem az a lényeg, hogy ki kell termelni egy köbméter földet, hanem az, hogy vidáman, énekelve, viccelődve, egymásra figyelve a munka révén egymást megismerjük. Kezdetben azt hittem, a "munkatábor" megnevezés riasztja el a gyerekeket, mert senki sem hülye, azért fizessen, hogy dolgozhasson. Később rájöttem, nem ez az ok. Nem tudatosult kellőképpen a mi iskolánk diákjaiban, mi is történik itt valójában. (Egyetlen középiskolás van az Áprilyból, vannak régi diákok, van egy szecselevárosi Zajzonis diák, 34 magyarországi, 7 pozsonyi diák). A második időszakban 13-14 hazai gyerek vesz részt a táborban, jön egy aradi kislány is, magyarországról pedig 30 diák. Olyan t evékenységeink vannak, amelyek országos szinten egyedülállóak. Romániai kortárs költészet megismertetése a magyarországiakkal, illetve magyarországi kortárs költők bemutatása a hazaiaknak. Mindez olyan ismerethalmaz, amely nem található meg a tankönyvekben. Szervezünk fotóköröket, színielőadásokat, olyan tevékenységeket, közös programokat, amelyek egy közösségnek a formálását, megerősítését eredményezik.

(Folytatjuk)

Tóásó Áron Zoltán

Folytatás

Hírek, újdonságok