Zólya-porta, erődtemplom

Beszélgetés Fenyő D. György magyartanárral, székelyzsombori táborvezetővel

Új Magyar Szó, 2006. szeptember 11.

A Szászföld és Székelyföld peremvidéki Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen épít. Fenyő D. György budapesti irodalomtanár beavat a mecénást is örömmel látó Zólya-porta felújításba.

- Mi az idei táborozók legnagyobb sikerélménye, milyen további terveknek van elsőbbsége a közös program bővítésében?

- A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnénk mihamarabb befejezni az építkezést - de ez tisztán az anyagiak függvénye. Nagyon jó lenne találni egy-két olyan szponzort, akik az építkezésben is tudnának segíteni. Ha elkészül az épületegyüttes, akkor nyáron folyamatosan működhet benn a tábor.

Azt szeretnénk, ha akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne, tarthatnánk képzőművésztábort, biológustábort, színjátszótábort, irodalmi tábort, és így tovább. Jó lenne, ha a két iskola egyes osztályai is elmehetnének Székelyzsomborba: a három nyári hónap elég hosszú ehhez. Ha mindez így alakul, hosszabb távon Székelyzsombor ifjúsági kulturális centrummá fejlődhet, az erdélyi és a magyarországi diákok állandó találkozóhelyévé.

- Mennyit sikerült megvalósítani és hozzáadni a közös program szellemiségéhez?

A program még a 90-es évek elején indult, és azt gondolom, sikerült annak a hőskornak a legfőbb értékeit és elveit máig megőrizni. Akkor természetes volt, ma már nevethetnénk is rajta, de valahogy természetes maradt mindaz, amivel a tábor indult. Az erdélyi és a magyarországi iskolák között nem egy-egy találkozóra szóló kapcsolatokat kell kiépíteni, hanem hosszú távú, akár évtizedekre szóló kapcsolatokat, mert ezzel is biztosítható, hogy az erdélyi és a magyarországi magyarságot sok ezer személyes szál kösse össze, hogy egymásról valós és viszonylag reális képet alakítsunk ki.

A testvéri viszony egyenrangú, nincs segítő nagy testvér és elfogadó kis testvér. A két iskola és a két diákközösség egy szinten mozog, mindkettő azt visz bele ebbe a kapcsolatba, amit ő tud. A táborbeli együttlét legfőbb közös tevékenysége az együtt végzett munka. Mégpedig az önként vállalt, belátható cél érdekében végzett, értékteremtő munka.

- A létrehozott érték a faluba is szervesen "beépül".

- Közös munkával egy kis és viszonylag periférián lévő faluban felújítunk egy régi, kétszáz éves parasztházat. A felújítás során arra törekszünk, hogy a ház eredeti állapotát megőrizzük, hogy adjunk új funkciót és életet az épületnek, hogy azzal a régi értékeket megmentsük, megőrizzük. Elv: a táborlakók részesei legyenek a falu életének. Ha csak rövid időre is, de belelássanak egy falu - a nagyvárositól mindenképpen nagyon eltérő - életformájába, mindennapjaiba. A falubeli gyerekeknek programokat szervezünk, minden délelőtt foglalkozunk velük.

A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. Fontos, hogy a táborba eljövők ismerjék meg egymást, egymás gondolkodásmódját, problémáit, beszélgessenek egymással. Erre pedig a legalkalmasabbak a kulturális foglalkozások, a fényképezéstől a színjátszásig, a filmvitáktól kezdve a közös zenehallgatásig. Amennyire lehetséges, a tábor lakói ismerkedjenek meg Erdéllyel, néhány településsel, jelentős épülettel, szép tájjal, környezettel. Ez a vidék különösen alkalmas is rá, hiszen Székelyzsombor a szász és a székely vidék határán helyezkedik el, az építészeti örökségben felmutatható a soknemzetiségű Erdély kulturális örökségének gazdagsága.

- Milyen egyéni és csoportmunkákban vesznek részt a diákok?

- Minden délelőtt közös munka zajlik a Zólya-porta felújítása körül, ezzel egy időben, alternatív tevékenységként (ezt inkább diáklányok végzik) játék és tanulás a falubeli kisgyerekekkel. Délutánonként állandó szakkörök működnek : kézművesség, színjátszás, a repülés technikája, zenehallgatás és irodalmi szövegek felolvasása, megbeszélése, valamint játék a szövegekkel. Esténként táncház a brassói Bokréta népi együttes táncosaival, zsidó táncest, filmvetítés és filmvita.

A táborba tavaly óta meghívunk egy-egy brassói képzőművészt. Jó volt látni, hogy Albert Sándor festőművész képein hogyan jelentek meg Székelyzsombor utcái, házai, a környékbeli táj. A tábori kirándulások között nem csupán természeti szépségekkel, hanem - Bálint Ágnes művészettörténész kiselőadásai nyomán - építészeti műemlékekkel ismerkedtünk: Szászfehéregyháza, Szászkeresztúr, Miklóstelke és Szászkézd erődtemplomával és a szászkézdi parasztvárral. Székelyzsombor történetéről Fülöp Károly helytörténész, tanító tartott előadást, az egyházközség életét és a műemlék templomot Kunos Lajos lelkész mutatta be.

Bokor Katalin

Hírek, újdonságok